Skip To Content

Olimpiai szintű innovációk: még több rejtett kincs az Opel 160 éves történelméből

 
  • Okos és modern otthoni ötletek: könnyűszerkezetes szék és egy valóban „cool” konyhai eszköz 
  • Gyors, gyorsabb, Opel: A Rüsselsheim-i ”Blitz” a bobpályán és a legrangosabb versenyeken
  • Praktikusnak születtek: hasznos utánfutók és imádnivaló mini tengeri ragadozók
Rüsselsheim. Az Opel 160 éves története telis-tele van autóipari legendákkal és olyan piaci sikerkovácsokkal, mint például az Opel Corsa vagy az új Opel Astra. Azonban a 160 évnyi történelem számos, az autógyártáson túlmutató meglepetést is tartogat. Innovációkat és megoldásokat, amelyek a maguk idejében jelentősen megkönnyítették a mindennapokat és komoly sikereket is arattak, de mára jórészt feledésbe merültek. Ilyenek voltak például az Opel kifinomult mezőgazdasági gépei, motorkerékpárjai és repülőgép motorjai. "Az Opel archívumának rejtett kincsei" második részében még több Rüsselsheim-i eredetű, ámulatba ejtő elképzelést és terméket láthatunk, olyanokat, amikre az átlagember még csak nem is számítana. Néhányuk idővel ráadásul igazi kultusztárggyá is vált! Sikerük titka a mögöttük álló autógépészeti szaktudás, hiszen az Opel fejlesztői mindig is olyan kifinomult kidolgozású és innovatív megoldásokra törekszenek, amelyek könnyebbé és egyszerűbbé teszik a mindennapokat.

A természet, mint minta: a könnyűszerkezetes építés művészete

Az Opel, mint a “lakberendezés” megújítója? Akár így is tekinthetjük, de ahhoz, hogy megértsük a hátteret, először át kell ugranunk az Atlanti-óceán túlsó partjára, New York-ba, a Modern Művészetek Múzeumába, a világ egyik legfontosabb modern művészeti gyűjteményébe. A holland Joris Laarman tervezte “csontszék” 2008 óta része ennek a tárlatnak. A különleges, alumínium szerkezetű ülőalkalmatosság a “Dizájn és a rugalmas gondolkodás” című kiállítás egyik darabja, egy Opel Vectrából származó motortartó bakkal együtt.  A csontszékhez hasonlóan a motortartót is a természet megoldásainak alapos tanulmányozása után alkották meg tervezői. A bionika tudománya a természet kialakította struktúrákat vizsgálja és fel is használja őket a műszaki fejlesztésekben, akár az autóiparban is. A cél az egyes alkatrészek tömegének csökkentése és teherbírásuk fokozása olyan könnyűszerkezetes konstrukciókkal, amelyek a természetből fakadnak. Az Opel mérnökei szimulációs programot alkottak, amely a fák természetes növekedési folyamatait használja fel egyes alkatrészek megtervezésénél. Az eredmény: olyan alkatrészek, mint például a motortartó, akár egynegyednyivel is könnyebbek, ugyanakkor 60 százalékkal erősebbek lehetnek a korábbiaknál.

Minden konyha kötelező tartozéka: valami, ami igazán “cool”

Manapság a konyhák természetes tartozéka, azonban koránt sem volt általános a régi időkben: a hűtőszekrény az 1950-es években sok német háziasszony vágyálma volt. Az egyik legsikeresebb márka, a “Frigidaire” története az Opelével is összefonódik, hiszen hűtőszekrények ezrei készültek Rüsselsheim-ban. Hogyan történhetett ez meg? A Frigidaire 1916-ban kezdte a hűtőszekrény-gyártást, majd a márkát 1918-ban felvásárolta a General Motors. 1920-as évek közepére az üzlet komolyan beindult, a világ minden tájáról keresték a cég hűtőit, a GM leányvállalat pedig a német piac felé is nyitott.1926-ban Berlinben megalakult a Frigidaire GmbH, 1931-től pedig már az Opel is szállított alkatrészeket Rüsselsheim-ból, a berlini összeszerelő sorokra. 1938. október elsején aztán a teljes gyártás átkerült az Opelhez, majd 1949-től a hesseni gyártású hűtőszekrényeken külön felirat hirdette: Product of Adam Opel AG. Az 1954-es megújulás után a márka piacvezetővé nőtt Nyugat-Németországban, az 1950-as évek közepétől azonban az Opel inkább az autógyártásra koncentrált, így 1959-ben a hűtőgyártás leállt Rüsselsheim-ban. A Frigidaire márka ma is létezik, egy svéd vállalkozás tulajdona.

 

Az új Astra Electric hatása már első pillantásra is dinamikus és közvetlen. Feltűnő és letisztult formáinak fontos eleme a valamennyi változatban extrasportos első lökhárítóval kiegészített Opel Vizor orrkialakítás. A szintén az alapfelszereléshez tartozó 18 colos könnyűfém keréktárcsák szálcsiszolt kivitelben és teljesen fekete színben is elérhetők. Az Opel Astra Electric üzenete világos: a márka új fejezetet nyit, ami érzelemdús, felvillanyozó és most először teljesen elektromos.

Messze a kora előtt: az olimpiai bob

Az Opelt nem csak a hűtőszekrények gyártása köti a hideghez és a jéghez, de egy sikeres téli sportág is, ugyanis LP 13 kódnéven a márka mérnökei egy bobtípust is konstruáltak, kifejezetten az 1980-ban az Egyesült Államokban megrendezett Lake Placid-i téli olimpiára. Ott azonban sosem használták. A történet három évvel korábban, 1977-ben kezdődött: az Opel mérnökei megbízást kaptak, hogy tervezzenek és építsenek bobokat a Német Bob- és Szánkószövetségnek, különleges festéssel. A fejlesztők alapjaiban újratervezték a sporteszközt, amit a szövetség örömmel át is vett. Az opeles fejlesztőgárda új formatervét szélcsatornában csiszolták tökéletesre és friss kormányszerkezetet is konstruáltak, a siklótalpakat pedig rugókkal és lengéscsillapítókkal szerelték fel. Már az első teszteken kiderült, hogy az új négyes és kettes bobok 0.65 illetve 1.35 másodperccel gyorsabbak, mint elődeik – ekkora különbség ebben a sportágban komoly előnyt jelent. Az esélyegyenlőség jegyében azonban a kvalifikációs futamokon kizárólag a korábbi, hagyományos szerkezetű bobok használatát engedélyezte a sportág vezetése. Ez egyben azt is jelentette, hogy a csapatoknak a futamok előtt meg kellett ismerkedniük a futurisztikus új szánokkal. Azonban erre nem volt elég idő, és a vezetők sem tudták kipróbálni a friss kormányrendszert, így a túlságosan magas kockázat miatt a szövetség végül nem engedte rajthoz állni az Opel új bobjait. “Ezek a szánok messze koruk előtt jártak, mint kiderült túlságosan is” – mondta az Opel-rajongó boblegenda, André Lange. Vitathatatlan, hogy az Opel bobok hatása ma is érezhető a sportágban.

Támogatás a bajnokok mögött: Forma 1-es sikerek az Opelnek köszönhetően

Az Opel nem csak a bobsportot gyorsította fel, az autóversenyzésre is komoly hatással bírt. 1990-ben, amikor Michael Schumacher megnyerte első versenyét a német Forma 3-as bajnokságban, Reynard 903-asában az Opel legendás 2,0 l-es, hengerenkénti négyszelepes motorja dolgozott. 1990-től az Opel ezzel nem csak a sportág egyik legkeresettebb motorbeszállítójává vált, de a 2,0 l-es erőforrás a legsikeresebb sporthajtómű címét is elnyerte. Több későbbi Forma 1-es sztár Opel motoros Forma 3-assal kezdte: Rubens Barrichello, David Coulthard, Giancarlo Fisichella, Heinz-Harald Frentzen, Mika Häkkinen, Nick Heidfeld és Ralf Schumacher is. Az Opel összesen 164 Forma 3-as győzelmet szerzett csak a német bajnokságban, és további 30 nemzeti bajnoki címmel büszkélkedhet a világ különböző országaiból. Jos Verstappen (1993), Jarno Trulli (1996) és Nick Heidfeld (1997) szintén Opel motorral lett német Forma 3-as bajnok. És manapság? Az Opel a jövőbe vezeti az autósportot: az ADAC Opel e-Rally Cup a világ első tisztán elektromos márkabajnoksága, amely az akkumulátoros-elektromos hajtású Opel Corsa-e Rally-ra épül.

Ha több felszerelés kell: az Opel utánfutói

Ahogy modern versenygépeivel komolyan hat az autósportok jövőjére, úgy teszi könnyebbé a mindennapokat az Opel praktikus eszközeivel és megoldásaival. Kiváló példa erre az 1980-as évek aluszerkezetű Opel utánfutója, amit üzleti és hobbicélokra is szívesen vásároltak, és a reklámokban csak “Leichtmetaller” (könnyűfém szerkezetű) néven emlegettek. Az 1981-es katalógusban hat változat szerepelt négy méretben, azaz a vásárló összesen 24 kivitel közül választhatott; a legnagyobb 2.20 méter hosszú volt, egytonnás teherbírással. Az utánfutókon sehol sem szerepelt az Opel jelvénye, ha így lett volna, a még futó példányok ma bizonyára vagyonokat érnének gyűjtői körökben. Az Opel egyébként már 1913-ban is kínált utánfutót, de azt a két tonna teherbírású kéttengelyest teherautók vontatmányának szánták.

Vadásszunk együtt: rejtett cápák az Opel kultautóiban

Vissza a mába: az Opel formatervezői imádják a különleges részletmegoldásokat, a rejtett cápák felkutatása is egy ilyen különleges részletre épülő tradíció a márkánál. A cápa először 2006-ban, a Corsában tűnt fel. Hogyan került oda? Az Opel egyik formatervezője, Dietmar Finger, éppen a Corsa kesztyűtartójának fedelét rajzolgatta otthon, a dolgozószobájában, amikor fia átkukucskált a válla felett és így szólt: “Apa, miért nem rajzolsz ide egy cápát?” Ő pedig rajzolt, majd megmutatta a terveket a feletteseinek is, akiknek kifejezetten tetszett a dolog. Ettől a pillanattól fogva az apró cápák az elkövetkező Opel modellek kötelező rejtett figuráivá váltak: a fejlesztési folyamat végén mindig a belsőért felelős vezető formatervezőnek van joga egy-egy rejtett apró cápa elhelyezésére valahol az utastérben, de nem árulhatja el hová tette. Így a “cápavadászat” az Opel vásárlók egyik kedvelt foglalatosságává fejlődött, sokan új autójuk átvételekor azonnal el is kezdik a keresést. Az Opel Astra Sports Tourer-ben ráadásul több ilyen apró ragadozó is elbújt, olyan helyekre, ahol senki sem számítana a felbukkanásukra...